Az olasz szavak kiejt�se nem okoz k�l�n�sebb neh�zs�get a magyar anyanyelv�ek sz�m�ra. A magyart�l elt�r� olvasat� bet�ket az al�bbiakban foglaljuk �ssze:

• c
  • e �s i* el�tt → cs
  • egy�bk�nt → k
• ch (e �s i* el�tt) → k
• g
  • e �s i* el�tt → dzs
  • egy�bk�nt → g
• gh (e �s i el�tt) → g
• gn → ny
• gl → i el�tt lj (ha az i ut�n mag�nhangz� �ll, az i hangot nem ejtj�k), m�skor gl.
• h → n�ma
• s → z�ng�s m�ssalhangz� el�tt, �s valamikor mag�nhangz�k k�z�tt z, m�skor magyar sz.
• sc
  • e �s i* el�tt → s
  • egy�bk�nt → szk
• z → cc, ritk�bban dz

Megjegyz�s: az i hangot c, g, sc �s mag�ngangz� k�z�tt csak akkor ejtj�k, ha hangs�lyos.

Eredete:

Sok, latin �b�c�t haszn�l� nyelvhez hasonl�an, az olaszban is l�teznek hossz� (kett�z�tt) m�ssalhangz�k, amelyeket a magyarhoz hasonl�an, hosszan is ejtenek (ellent�tben a n�mettel, a franci�val �s az angollal). A legt�bb �jlatin nyelvhez hasonl�an a hangs�lyoz�s sokszor l�nyeges szerephez jut a jelent�s megk�l�nb�ztet�s�ben (nem �gy p�ld�ul a franci�ban). Hangs�lyos rendszerint az utols� el�tti sz�tag, de b�rmelyik lehet az; ha az utols�ra esik, �kezettel jel�lj�k. Az olasz tulajdonneveket k�l�n�sen nem sz�p rossz helyen hangs�lyozni, p�ld�ul Tar�nto, Rim�ni, Domen�co. A sz�v�gi r�vid mag�nhangz�kat sem szabad - magyar m�dra - megyny�jtani, p�ld�ul Marc�.

A magyar nyelv hangk�szlet�b�l nem haszn�lja a(z): �-�, �-�, h �s zs hangokat. Magyarban ismeretlen hangot - gyakorlatilag - nem haszn�l. A n�lunk megszokott hangokat egy, k�t, vagy ak�r h�rom bet�vel �rja le (p�ld�ul 'ny'-gn, 's'- sce v. sci, 'dz'-z, 'dzs'- ge v. gi stb.) Vigy�zat: az "sch" mindig 'szk' �s nem 's', mint a n�metben. Elv�laszt�s a magyarhoz hasonl�an a m�ssalhangz�hat�ron, egy kiv�tellel, amikor is a k�vetkez� sorba vissz�k �t mindazt a m�ssalhangz�t, amellyel olasz sz� kezd�dhet, p�ld�ul que-sto. A diftongusok mellett triftongusokat is haszn�l, p�ld�ul mio, tuoi. Ezek nem v�laszthat�k el a mag�nhangz�hat�ron.