Az olasz dialektol�gia az �jlatin nyelv�szet egyik leggazdagabb ter�lete. Olaszorsz�g ter�let�n sz�mos (egyes becsl�sek szerint 200 k�r�li) �jlatin dialektust �s aldialektust (nyelvj�r�st) haszn�lnak. Ezek az olasz dialektusok (dialetti italiani) �szakr�l d�l fel� haladva er�sen k�l�nb�znek egym�st�l, oly m�rt�kben, hogy k�t t�volabbi besz�l� meg sem �rti egym�st: �gy a k�lcs�n�s �rthet�s�g v�gett mindenkinek besz�lnie kell a sztenderd olasz nyelvet (olasz k�znyelv).

Az er�s dialekt�lis tagol�d�s oka az egys�ges Olaszorsz�g, illetve az olasz irodalmi nyelv k�s�i kialakul�sa volt. Sok olasz dialektust ma m�r teljesen �n�ll� �jlatin nyelvk�nt tartanak sz�mon, amelyek m�r saj�t helyes�r�ssal is rendelkeznek. Ilyenek a szic�liai, a n�polyi, az emili�n-romanyol, a velencei, a lombard, a ligur, a piemonti, a sz�rd �s a korzikai.

A dialektusok hovatartoz�sa nyelv�szetileg m�g az �jlatin nyelvek csoportjain bel�l sem egys�ges: a La Spezia �s Rimini v�rosokat �sszek�t� k�pzeletbeli vonalt�l �szakra a nyugati, m�g d�lre az italo-dalm�t �jlatin nyelvekhez tartoznak. A kett� k�z�tt term�szetesen �tmeneti nyelvj�r�sok is vannak, mint p�ld�ul az olasz irodalmi nyelv alapj�ul szolg�l� toszk�n dialektus. A nyugati �s italo-dalm�t �jlatin nyelvek bizonyos, f�leg hangtani tulajdons�gok alapj�n k�l�n�lnek el, ilyen meghat�roz� jellemz� p�ld�ul a sz�k�zi egyszer� m�ssalhangz�k viselked�se – z�ng�s�l�s, elt�n�s stb.

Az olasz irodalmi nyelv alapj�ul a k�z�polasz dialektuscsoport, ezen bel�l els�sorban a k�z�pkori toszk�n dialektus szolg�lt. Az ebb�l kialakul� mai sztenderd olasz nyelvre azonban a t�bbi k�zeli k�z�polasz dialektus, �gy a r�mai dialektus is hat�st gyakorolt. �rdekes m�don a mai toszk�n dialektus a sztenderd olasz nyelvt�l a kiejt�s�ben �szrevehet�en elk�l�n�l, p�ld�ul eg�sz Olaszorsz�gban egyed�l a toszk�n dialektus haszn�lja a 'h'-m�ssalhangz�t a 'k' helyett: p�ld�ul a 'come' sz� h�me ejt�se a k�znyelvi k�me helyett. A k�znyelvi 'cs'-m�ssalhangz�t - a r�maihoz hasonl�an - a toszk�n dialektus is "s"-nek ejtik, szemben a sztenderd olasz ejt�ssel: p�ld�ul a 'cinquecento' sz� sinkuesento ejt�se a k�znyelvi csinkuecsento helyett.